Összetétel: kókuszolaj 100%
A benne található legfontosabb zsírsavak: laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, kaprilsav, kaprinsav, sztearinsav
A zsírok egészségre gyakorolt hatását telítettségük, szénláncuk hossza, valamint az oxidációra és a szabadgyök-képzésre való hajlamuk határozza meg. A növényi olajok főleg többszörösen telítetlen zsírsavakból állnak, a kókuszolaj azonban többségben telített zsírsavakból tevődik össze. A telített zsírok hatalmas előnye a telítetlen zsírokkal szemben többek között az, hogy mivel nincs szénatomjaik között kettős kötés, nem hajlamosak az oxidációra, így szabadgyököt sem képeznek. A kókuszolaj tehát teljes biztonsággal hevíthető, a sütésre legalkalmasabb természetes olaj.
A kókuszolaj többségében (64%-ban) közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaz.
Ezek többségét (42-50%) a legjótékonyabb hatású zsírsav, a laurinsav teszi ki,
amely rendkívül előnyös egészségügyi hatásairól ismert, antibakteriális hatású,
továbbá segíti a fehérje- és zsíranyagcserét, illetve az ásványi anyagok felszívódását.
A kókuszolaj a leggazdagabb természetes laurinsav-forrás.
Közepes lánchosszúságú zsírsavak emésztéséhez nincs szükség a hasnyálmirigy emésztőenzimjeire
és az epére, emiatt teljesen másként viselkednek a szervezetben, mint a többi olaj vagy zsír zsírsavai.
A kókuszolaj ezért tudja biztosítani a tápanyagok gyors és egyszerű felszívódását
Mivel az közepes lánchosszúságú zsírsavak inkább energiává alakulnak, mintsem hogy
beépülnének a zsírsejtekbe, a kókuszzsír segít szinten tartani/normalizálni a
testsúlyt, mivel magasabb szintre emeli az anyagcserét. Ez az anyagcsere stimuláció
kiegyensúlyozott táplálkozás mellett jótékony hatással van a pajzsmirigy működésére is.
A kókuszolaj mindezek mellett kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a legtöbb olaj vagy zsiradék.
A közepes láncú zsírsavak nem keringenek annyit a véráramban, mint a többi zsír, így nem rakódnak
le az érfalakra, nem tudják eltömíteni az artériákat. A kókuszolaj tiszta, 100%-os növényi
eredetű olaj, nem tartalmaz koleszterint.